Kertesi Gábor, a Rajk László Szakkollégiumban tartott előadásában az iskolázottsági lemaradás újratermelődését jelölte meg fő problémaként.
Az iskolai lemaradás újratermelődésének okai:
Az iskolázatlan munkaerő piaci értékvesztése
A területi egyenlőtlenségek növekedése
Diszkrimináció a munkaerőpiacon
Szegregáció az iskolában
Az előadó ezután az eddigi mérések alapján tett megállapításokat.
A romák felzárkózásának lehetünk tanúi a 8 osztály elvégzését illetően az utóbbi évtizedekben. Ezentúl javult az arány a szakiskolát elvégzettek körében is. A probléma ott van, hogy ezeket a teljesítményeket a piac nem értékeli és ez a rendszerváltás után nyilvánvalóvá vált. Nagyon sok roma család tapasztalta meg azt, hogy milyen elveszíteni az addigi biztos állást. Ez a családon belül is egy traumát jelent, illetve erőforrás hiányhoz vezet. Ezekből következtethető, hogy a középiskola elvégzésének esélye szignifikánsan csökkent a leszakadó csoportok körében.
Az iskolai szegregáció további nehézségeket okoz. Miután a rosszabb körülmények közül érkező gyerekek több pedagógiai munkát igényelnének, ezért az ott tanító tanárok túlterheltek lesznek. Erre gyakran úgy reagálnak, hogy lejjebb szállítják a követelményeket, ami a tanulók motiválatlanságához vezet. Ez egy ördögi kör.
Egy másik okozati viszony, hogy amennyiben összesűrítünk problémás gyerekeket, akkor könnyen kialakulhat egy a tanulással szembehelyezkedő szubkultúra.
Egy harmadik magyarázat (közgazdasági) szerint a tanárok munkaterhelésének a növekedése változatlan bérek mellett relatíve leértékeli a tanári fizetéseket a problémásabb helyeken. Ez pedig a tanárok kontraszelekciójához vezet.
Az előadó ezután mutatott egy érdekes adatot. A disszimilaritási index, amely azt mutatja meg, hogy a kisebbségi tanulók hány százalékának kellene helyet cserélnie többségi tanulókkal az iskolák között, hogy minden iskolában az adott térségben jellemző átlagos arányszám teljesüljön, a rendszerváltás óta folyamatosan növekszik országosan, városi és kistérségi szinten egyaránt.
