"A politika, a közösség ügyeinek megbeszélése..."

A ...de a miénk – Magyarország 2030 beszélgetéssorozatot azzal a céllal kezdtük el, vidéki és budapesti szakkollégisták, hogy egy másfajta közéleti diskurzust teremtsünk meg, mint amely ma jellemző. Azt gondoljuk, a politika, a közösség ügyeinek megbeszélése nem utálni való és megvetendő tevékenység, hanem izgalmas és – ilyen egyszerűen – tökjó dolog. Hiszünk benne, hogy a szakkollégiumok által az elmúlt évtizedekben felhalmozott erkölcsi és szakmai tőke lehetővé teszi, hogy az elfogultság vádjaitól mentesen, a társadalmi problémákra a társadalomtudományok által adott válaszlehetőségek ismeretében tudjunk kérdéseket feltenni és a válaszokon gondolkozni a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívásokkal kapcsolatban.
Úgy gondoljuk, hogy az ország egyik legnagyobb megoldandó problémája a romák integrációja, ezért a romák kérdéskörével kezdjük el a beszélgetést.

OKTATÁS
1.
Diagnózis. A romák már az általános iskola kezdeti éveiben is óriási nyelvi-szocializációs hátránnyal rendelkeznek. Ez egyrészt nagyon korai fejlődési szakaszban konzerválja lemaradásukat, másrészt rengeteg konfliktust generál a többségi társadalommal, amelyet az oktatási intézmények és a helyi közösség vezetői nem tudnak kezelni.

Hogyan számolható fel romák nyelvi-szocializációs hátránya? Kell-e például az önkormányzatokat minden óvodás korú gyermek számára óvodai hely fenntartására kötelezni? Helyes út-e az óvodába járás kötelezővé tétele?

2.
Diagnózis. Jellemző jelenség Magyarországon, hogy az általános iskolákban a romákat akkor is fogyatékossá minősítik, ha valójában értelmileg nem visszamaradottak.

Hogyan biztosítható az, hogy minden gyerek számára a közoktatás egységes minőségben legyen elérhető? Hogyan előzhető meg a roma gyerekek fogyatékossá minősítése?

3.
Diagnózis. Magyarországon jellemző jelenség, hogy a legelőnyösebb helyzetű térségekben, a legtehetségesebb emberanyagot oktatják a legjobb tanárok, ahelyett, hogy a legnagyobb pedagógiai munkát igénylő gyerekekkel foglalkoznának. Így a hátrányos helyzetű településeken élő gyerekeket – s így a romák többségét – az óriási infrastrukturális hátrány mellett a kontraszelektált tanárállomány is sújtja.

Hogyan lehet elérni, hogy a hátrányos helyzetű térségekbe ne a leginkább kontraszelektált pedagógusok kerüljenek?

4.
Diagnózis. A tanárképzés sajnos nem készíti fel a jövendő tanárokat a hátrányos helyzetű gyerekek problémáinak kezelésére.

Hogyan lenne érdemes átalakítani a tanárképzést, ha át kell? Hogyan érdemes rendszerszerűen kezelni a gyerekek magatartásproblémáit?

5.
Diagnózis. A hátrányos helyzetű és cigány fiatalok gyakorlatilag teljesen kiszorulnak a felsőoktatási intézményekből, amely a középosztályosodás és mobilizáció legfontosabb csatornája.

Hogyan lehetséges a mobilizáció erősítésére? Szükség van-e pozitív diszkriminációra: pénzügyi támogatásra, vagy akár kvótára?


MUNKAERŐPIAC
1.
Diagnózis. A romák körében a munkanélküliség az egyéb társadalmi csoportok vonatkozó adatainak sokszorosa. A stabil és rendszeres munka hiánya lehetetlenné teszi normális életszínvonal elérését és egyben a szegénység kultúrájának kialakulását okozza. A romákat dupla hátrány sújtja: képzetlenségükhöz rendszeres diszkrimináció is társul.

Milyen eszközökkel lehet küzdeni a munkaerőpiaci diszkrimináció ellen?

IDENTITÁS
1.
Diagnózis. Magyarországon önbevallás útján dől el, hogy ki roma. Ez megnehezíti a specifikusan a cigányoknak szóló társadalompolitikai programok elindítását, hiszen senkitől nem lehet megtagadni a programban való részvételt, aki romának vallja magát.

Hogyan kerülhetők el az ilyen típusú visszaélések?

2.
Diagnózis. Az adatvédelmi törvények nem teszik lehetővé, hogy a cigányokról adatot gyűjtsenek az állami szervek és a kutatók.

Helyes-e, hogy nem lehet specifikus cigányadatokat gyűjteni? Milyen célokkal legyen szabad adatokat gyűjteni a cigányokról?

3.
Diagnózis. A romák médiareprezentációja torz és az előítéletek erősödését okozza.

Hogyan lehet elfogulatlan romaképet a médiában megjeleníteni?

4.
Diagnózis. A kisebbségi érdekvédelem nem megfelelő, nem tudja megakadályozni a diszkrimináló állami és önkormányzati intézkedéseket és nem tudja elérni, hogy a politikai elit napirenden tartsa a romák társadalmi integrációjának problémáit.
 

Kívánatos-e, hogy a többségi társadalom támogassa a roma önszerveződést? Ha igen, hogyan?
 

MULTIKULTURÁLIS MAGYARORSZÁG
1.
Diagnózis. Magyarok és romák úgy élnek együtt ebben az országban, hogy nem alakítottak ki közös magyar-roma identitást, s a közösségek egymásról való tudása aszimmetrikus.

Szükség van-e, s ha igen, milyen eszközökkel a tudatos magyar-roma identitáspolitizálásra? Szükség van-e az oktatás különböző szintjein roma történelmet és kultúrát oktatni nem roma diákoknak?

2.
Diganózis. Nagyon szűk az a roma intellektuális-gazdasági elit, amely egyrészt szerepmodell lehetne roma fiataloknak, másrész a roma közösségek felemelését tűzni zászlajára.

Szükség van-e specifikus roma elit oktatási intézmények létrehozására? Szükség van-e az elitpozíciók eléréséhez szükséges értelmiségi pályákon és a köztisztviselői munkakörökben a romák pozitív diszkriminációjára?

Csatlakozz a "CIGÁNYOK ÉS MAGYAROK - Together forever" csoporthoz, és segíts válaszokat keresni: