A cigányság fundamentális problémáiról beszélgettünk Zsigó Jenővel a Bibó István Szakkollégiumban. Ez volt a Magyarország 2030 "nulladik" előadása
Zsigó Jenő szerint a cigányok civil önszerveződéseit tudatosan bomlasztották szét, és hoztak létre egy olyan Országos Cigány Önkormányzatot, amely diszfunkcionális, nem alkalmas az érdekképviseletre, és nem szolgálja a cigányság érdekeit, miközben évtizedes mulasztásos alkotmánysértés, hogy a cigányságnak nincsen parlamenti képviselete.
A túltámogatottság tévhite
A cigányokkal kapcsolatos tévhitek közül külön kiemelte a „túltámogatottságot”, mint az egyik legelterjedtebbet. Valójában a rendszerváltás óta a cigányságnak címzett 100 milliárd forintból csupán 20 milliárd jutott el nyomonkövethetően a cigányokhoz. A maradék 80 milliárdról semmit nem tudni.
Hogyan verték szét a cigány önszerveződést
Zsigó Jenő beszélt az ún. „Krumplibogár Akcióról” is. Az Autonómia Alapítvány támogatási rendszerét csúfolják így. Ugyanis a támogatások feltételéül azt szabták Zsigó szerint, hogy a támogatott lépjen ki minden roma civil szervezetből, aminek addig tagja volt. A cél az volt, hogy megbontsák, és leépítsék a cigányok civil önszerveződéseit. Tették mindezt azért, mert a „cigány önszerveződés veszélyezteti a magyar nemzeti egységet”. Az Autonómia Alapítvány pénze Zsigó szerint amerikai és európai konzervatív alapítványok adományaiból volt.
Zsigó szerint a cigányság önszerveződésének leépítése, szétverése tudatos terv volt. Mint ahogyan abban is teljes egyetértés volt a döntéshozók között, hogy „a cigány önkormányzatok nem lehetnek az önszerveződés terepei.” Ezért a cigány önkormányzatokat diszfunkcionálissá tették. Az kormány máig az Országos Cigány Önkormányzatot tekinti az egyetlen tárgyaló partnernek a cigányság felé. Teljesen figyelmen kívül hagyja a cigány civil társadalmat.
A kisebbségi törvény cigányellenes törvény
Az OCÖ-t úgy alakították ki, hogy ne legyen lehetőség benne a valós érdekaggregációra, és érdekartikulációra. A győztes mindent visz elve érvényesül, az arányosság elvét teljesen kihagyták megalkotásakor.
A kisebbségi törvényt ezért inkább „cigányellenes törvénynek” szokták szerinte nevezni, mert egypártrendszert hozott létre a cigány érdekképviseletben.
Történt mindez úgy, hogy közben „a cigányságot kizárták a vagyon újraelosztásából, és kizárták a politikai tőke újraelosztásából is”. Mulasztásos alkotmánysértés, hogy még mindig nincsen a cigányságnak parlamenti képviselete.
"A mai magyar társadalom azt játssza, hogy most a cigányság okán fasizálódik”.
Míg régen a fajgyűlölet passzív formában volt jelen, ma már az aktív fajgyűlölet is megjelent, sőt nemes feladattá vált.
Zsigó visszautasítja a cigány nemzetépítést, mint lehetőséget. Ő a megoldást a cigány civil társadalom, a cigány önszerveződés erősítésében látja.
Zsigó ismertette a Roma Parlament javaslatait:
- A kisebbségi önkormányzatok ne a települési önkormányzatoktól kapják a működési költségeikhez szükséges forrásokat. Normatív támogatásra van szükség, ami legyen arányos a település cigány lakosságának számarányával.
- A roma civil szervezetek alanyi jogon kapjanak támogatást. Fel kell tenni a kérdést, hogy össztársadalmi érdek-e a cigány önszerveződés erősítése, és ha igen, akkor erre forrásokat kell elkülöníteni.
- Képviselőiket a romák választhassák meg.
- A cigányok parlamenti képviselete legyen megoldott. A magukat cigánynak vallók (cigány szervezetek igazolásával) lehessen választók. Az ország legyen egy választókerület a roma képviselők megválasztásakor. Jelölhessenek képviselőt az cigány önkormányzatok, és a többszáz cigány civil szervezet is.
A szabad identitásválasztás
Zsigó elmondta, hogy a szabad identitásválasztással kapcsolatban előfordulnak visszaélések, sokan cigánynak vallják magukat csupán azért, hogy a pályázatukban +4 pontot szerezzenek, vagy roma ösztöndíjra pályázhassanak. Az ösztöndíjakra például ma is a cigány önkormányzatok igazolásával lehet csak pályázni, de több száz esetben előfordult, hogy hamis igazolásokat adtak ki.
