A konferencia harmadik előadója, Dr. Szentpéteri Nagy Richárd, jogász és politológus, a BCE-KIK Alkotmányjogi tanszékének adjunktusa az állami szerepvállalást a jelenlegi válságból kiindulva vizsgálta.

Véleménye szerint Magyarország még mindig a „rendszerváltó project” válságától szenved, s elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor az összes alrendszer (egészségügy, társadalombiztosítás, stb.) a tönk szélére került. A magyar állam egyszerűen nem működik, s ezért az alkotmány alapjában véve hibás felépítése okolható.

A magyar politikai és parlamenti kultúra valaha az európai élmezőnybe tartozott, s a parlamentáris rendszer nagyon is jól működött itthon, de a legutóbbi 1949. évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság alkotmánya, komoly szövegezési és parlamentáris hiányosságoktól szenved. A működésképtelenségnek több kézzelfogható jele van, s az aktuálisak közül merítve:

o         A Legfelsőbb Bíróságnak hónapok óta nincsen elnöke. A köztársasági elnök jogköre az elnök jelölése, de az alkotmány nem tartalmaz jogi vészmegoldást arra az esetre, ha a parlament nem fogadja el a jelöltet.

o         Míg más európai országokban az államfő jogköre a parlament feloszlatása, hazánkban azt a parlamentnek saját magának kéne megtennie. Ez nyilvánvalóan egy életképtelen megoldás, hiszen az országgyűlésnek nem érdeke önmaga megsemmisítése, így azt sosem fogja megszavazni.

o         Hazánkban népszavazást írnak ki olyan kérdésekben, melyek sehol Európában nem kerülhetnének arra a sorsra, hogy a közvélemény döntsön felőlük (vizitdíj), ugyanakkor nem lehet szuverenitást érintő ügyekben népszavazni, ami pedig a néptől ered.

o         A fentiek fényében a törvényhozó hatalom megkettőződik, megoszlik a parlament és a nép között. A nép kvázi törvényhozó hatalom lett (a népszavazás érdemben befolyásolta az egészségügyi reform sorsát), a parlament pedig alkotmányozó hatalom. Az alkotmány 2/3os törvény, így ha a kormánypárt parlamenti többséggel rendelkezik, kedvére módosíthatja az alkotmányt, mely komoly fenyegetésként áll előttünk. Bár elviekben minden lehetséges, azért a gyakorlatban sem az 1991.évi 1. törvénytervezet sem a 2001.évi 1.törvénytervezet nem tudott alkotmánymódosítást kieszközölni.

 Összességében megállapítható, hogy az állam nem működik, nem csak hogy az államcsőd szélén, de már nyakig benne van. Előadónk érdekes párhuzamot vont Argentína és Magyarország között: mielőtt Argentína államcsődöt jelentett, gazdasági mutatói sokkal jobbak voltak, mint hazánké. Magyarország számára egyetlen járható út maradt, ha megtagadja az adósság kifizetését, s államcsődöt jelent.

Bánkuti Anna és Tózsa Réka

Magyary Zoltán Szakkollégium